-  2010 június 16.-án többen, akik távolabb laknak megérkeztek a Kós Károly  kollégiumba, hogy egy ott töltött éjszaka után, reggel indulhassanak Varsóba. Ezen az éjszakán Anikó néni vigyázott a csapatra.

-  Júnus 17.-én reggel az ébresztő után a csapat összekészÍtette a felszereléseit és a kollégium előtt várta a csapat többi tagját. A társakkal egy időben egy Volvo nagybusz érkezett, amely négy napig a csapatot szolgálta. Várható volt, hogy késéssel fogunk indulni, hiszen Csenge szülei jelezték, hogy egy otthonmaradt útlevél miatt késésben vannak. A szülők folyamatosan hozták gyermekeiket és az Alföldi különítmény Pali bácsival és Gábor bácsival is megérkezett.  Anita néni pedig szorgalmasan fogadta a résztvevőket. A budaörsi különítmény is megérkezett Gyula bácsival és Erzsi nénivel. A gyerekek pedig csak jöttek és jöttek. Zsuzsa néni szakította meg a gyermekérkezést azzal, hogy egyszercsak ő is megjelent. A felnőttek ezzel a névsor szerint is teljessé váltak. De...... Szegedi Zsófi még mindig nincs. Telefon .....  késésben , de úton.    Megérkezett, gyors búcsú,  nemzetiszínü zászlóval integetés - a szülők kis csapata válaszzászlózással búcsúztatja a csapatot. De csak harmincöten, mert Maglódi Nikit Rétságon kell felvenni.

-  Utazunk Rétság felé és megtudjuk, hogy két sofőrünk neve Balázs bácsi és István bácsi.  Tök jó fej mindkettő. Vidámak, mosolygósak . Rétságra érkezve felvesszük Nikit és a teljes csapattal, harminchat sikerre éhes nemzeti válogatott kis atlétával hét  felnőtt vezetővel, két sofőrrel indulhat a csapat a küldetésére. Rövid utazás után máris átléphettük az elő határt, Szlovákiát.

- Nem kellett sokat várni az első rosszullétre sem. Lilike nem bírta a strapát és előre kellett ülnie. Gondolhatjátok, hogy mi lett a vége..... neylon szatyor és egy "maradandó" emlék a szlovákok számára. Ezután, már nem Lilikének nem volt mit a szatyorba "rejtenie". Békében elvolt Varsóig.

- Daninak viszont honvágya volt. Nehezen viselte az odautazást. A versenyt nagyon várta, de az utazást kihagyta volna. Rossz volt nézni , mennyire nehezen oldódott fel. A horgászat viszont neki is megoldotta a nyelvét sokat mesélt az élményeiről.

- Gábor bácsi, Anita és Anikó néni mélyen ható beszélgetésbe merültek, amit nem is akartak abbahagyni mindaddig, amíg haza nem értünk. A folyamatos értekezés témája földrajzi eredetü volt. Bonyhád és  környékének természeti és társadalmi értékeinek bemutatása, taglalása volt. Elég hosszan tartott.

- Mindeközben a gyerekek egymást megismerve, helyeket cseréltek és elkezdődött az ami ilyenkor a legfontosabb a barátságok kialakulása. Kristóf, Noel, Marci egy "háromüléses"-be vackolta magát és óriási hangulatban mulattatták a lányokat vicceikkel, beszólásaikkal. Ezt harsány kacajokkal honorálták a lányok. Mintha egy magnó pótméterét csavarta volna föl valaki, úgy növekedett a hangerő. Jó volt hallani a "barátkozást".

- Lengyelországba érve - hagyva időt az önálló munkára is - bemutattunk mindenkit egymásnak. Feszült figyelemmel hallgatta mindenki a másik adatait és hogy honnan érkezett és milyen versenyszámban fog versenyezni.  A felnőttek neveivel is itt ismerkedtek meg. A csoportot összetartó erő a közös sors, a válogatottság egy csapatzászló által jelképeződött, amelyen a International Children's Athletics Games Warszawa felirat volt található a nemzeti címer két oldalán.

- Krakkóba érve azonosultunk azzal, hogy az évek óta tartó közúti munkálatok most is lelassítják Varsóba érkezésünket. Több mint egy órába tellett, amíg keresztül verekedtük magunkat  a  város körgyürüjén és a városon. Szerncsére a közúttal több problémánk nem volt.......- Dzseni ekkor elfoglalta a navigátor helyét az első ülésen és szomorú , keserves szemekkel pásztázta a környéket. Könnyet is véltem felfedezni a szemében. Gondoltam a természeti érzékenysége lett úrrá rajta. De nem így volt.   Neki is hányingere lett, csatlakozva Lilikéhez és Danihoz. Megnyugtatott, hogy ne féljek, mert a"neylonzacskós akciót" ő nem fogja elkövetni.  Hősiesen fintorgott és kezdett /szép fehér/ színe lenni. Hál istennek egy útmenti parkírozó a közelben megoldotta a problémát.

- Ezekután nem volt semmi probléma. Nyolc óra  környékén arra lettem figyelmes, hogy repülőgépek szállnak lefelé, ami annyit jelentett, hogy Varsó közvetlen környékén vagyunk. Fél kilencre meg is érkeztünk. Természetesen a már megszokott szállodahármasba az "Athos, Porthos , Aramis" finomlelkü piperkőc papjáról elnevezett Aramisba költözhettünk egy gyors vacsora után.

folyt. köv......

Oldal: KRÓNIKA 2010 VARSÓ
NEMZETKÖZI GYERMEK ATLÉTIKAI TALÁLKOZÓ VARSÓ 2013 - © 2008 - 2024 - bencspal.hupont.hu

A HuPont.hu segítségével a weboldalkészítés gyors! Itt kezdődik a saját weboldalkészítés!

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat